SYPHILIS (VÉRBAJ)

Epidemiológia

A syphilis megbetegedések számának alakulása a történelem folyamán mindig nagymértékben függött a társadalmi körülményektől, így a nagy népmozgások, − háborúk, politikai-gazdasági változások, a népesség mobilitása − erősen befolyásolták az aktuális járványügyi helyzetet. A '90-es évek elején a volt Szovjetunió államaiban (elsősorban Orosz-országban, Ukrajnában) a syphilis szempontjából drámai helyzet alakult ki, hirtelen megszaporodott nemcsak a korai, fertőző syphilis esetek száma, hanem újból megjelent a connatalis lues is. Oroszországban pl. 1997-ben a korai, fertőző syphilis incidenciája 271/100 000 lakos volt, s ez a szám messze meghaladta a II. világháborút követő morbiditási értékeket. A XX. század utolsó évtizedében induló járvány gyorsan terjedt tovább keletre és nyugatra egyaránt. Magyarországon a rendszerváltást megelőző évben, 1989-ben a bőr- és nemibeteg-gondozók összesen 98 lues esetet jelentettek (incidencia: 0,9/100 000 lakos). Ehhez képest a változás jól érzékelhető volt 1994-ben (esetszám: 241; incidencia: 2,3/100 000), ezt követően − ha kisebb ingadozással is, de − a megbetegedettek száma folyamatosan nőtt, 2001-ben már több beteget jelentettek, mint 1982-ben (esetszám 1982-ben: 410; 2001-ben: 427). Aggodalomra ad okot, hogy a terhes nők kötelező szűrése ellenére 1994-ben Magyarországon is észleltek connatalis luesben szenvedő csecsemőket (korábban 1978-ban fordult utoljára elő), s azóta szinte minden évben jelentenek néhány, a magzati életben fertőződött újszülöttet.

A gyakorló orvosoknak tehát a szakterületüktől függetlenül gondolniuk kell a syphilis lehetőségére, és ezért talán nem érdektelen az egyetemen tanultak felfrissítése céljából a korai, fertőző syphilis klinikai tüneteinek rövid összefoglalása.